Budai-Sántha Balázs

"Valamikor nem sokkal az első nagy háború után egy agyafúrt szélhámosról érkezett bejelentés a főkapitányságra. Karácsony előtti napon egy fiatal joghallgató diák szaladt be a főkapitányságra és sírva mesélte el, hogy szép karácsonyi ajándékot szeretett volna venni szíve választottjának egy szőke fürtös úrhölgynek, de mivel pénze nem volt, úgy döntött, hogy a zaciba adja sárga színű bőrtokos méregdrága színházi látcsövét."

"A vádlottal 1944. évi december hó 27. napján találkoztam először. Irodámban ezen a napon házkutatást tartottak a nyilasok és annak végeztével bekísértek az Andrássy út 60. szám alá. Kihallgatásom alkalmával a szobába lépő és engem ismerő Bányász körzetvezető felhívta a közben ugyancsak a szobába jövő bőrkabátos, kézigránáttal, géppisztollyal és gumibottal ellátott magam ember figyelmét rám, mint zsidóbujtatóra."

"Az elbúcsúzás a legnehezebb. Mikor elindul a vonat. Azt mondják. Miklós előzőleg rettegett tőle. Az édesapja mesélt neki korábban róla, aki az első háborúban, még ezerkilencszáztizennégy nyarán élte át, de ez most más."