Gyermek és ifjúsági
"- Elfogadta, hogy itt vagyunk. hogy más is itt van rajta kívül. Napok óta ezt érzem.
- Csodálatosan szép a tollazata.
- Mintha már mi is a környezetéhez tartoznánk.
- Fél éve ide járunk beszélgetni. Itt volt az ideje!
- Tudom, de emberek vagyunk és nem madarak. Nem tartozunk ide."
"Meleg tavaszi nap volt. Andris és Abigél nagyon izgatottak voltak, mert már csak egy nap volt hátra a születésnapjukig. Anya a hűtőre ragasztotta a naptárat, az ikrek pedig azon számolták vissza a napokat. Reggel végre az utolsó előtti kockát is besatírozták."
A Klein-napló egy titokzatos titkárnő irománya, mely arra emlékezik, ami majd csak ezután lesz. Mindenki mást olvas ki belőle, a falusiak többsége azonban úgy véli, hogy a saját haláluk időpontját jósolta meg benne - nem tudni, ki. Vagyis a Klein-napló egy halottaskönyv. Talán a múltban elkövetett, talán a jelenben és a jövőben megeső bűnökért, esetleg mindkettőért: ez a büntetés.
"Varró Dániel két dolgot vesz roppant komolyan, a költészetet és a gyerekeket - minden további, a mese is, a regény is ebből következik. Varázslatos könyv, akár ha Petőfit, Weörest és Kormost gyúrta volna össze egy tündéri kéz." - Parti Nagy Lajos
"Egy napos tavaszi reggel Csenge különösen vidáman ébredt, anya ugyanis megígérte, hogy valami nagyszerű dolgot fognak együtt készíteni: tündérkertet. Az ötéves kislány nagyon szerette a tündéreket. Mindenféle tündért: kicsi tündért, nagy tündért, szivárványtündért, egyszínű tündért, tavasztündért, ősztündért, cukortündért, tölgytündért, egyszóval az összes kis szitakötőszárnyon repkedő varázslatos kis lényt."
BSZ - Ha azt olvassuk, hogy Párizs és Eiffel-torony, mi más jut eszünkbe, mint egy romantikus utazás a francia fővárosba, kiskocsmákkal és szépséges háztetőkkel. De itt, Magyarországon is van egy Párizs. Egy gettót hívnak így, ahol a villanyoszlop csúfneve az Eiffel-torony.
Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezte Spiró György új regényét. Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény.
Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek.
Nehéz műfaj a novella: egy-két oldalon teljes világot ábrázolni, a bonyolult emberi viszonyokat tömören leírni, az olvasó érzelmeire erősen hatni, s ehhez egyszerűen, képszerűen és drámaian fogalmazni.
"Élők és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom." – jegyzi meg új könyvében Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író, hanem remek olvasó is.
BSZ - A Kerengő - Spiró György legelső, 1974-ben írt regénye - a végeken játszódik: a Monarchia keleti fertályának egyik kisvárosában és 1899 decemberében. Az otthonosan otthontalan kisváros a kilátástalan perspektívával és a belátható figurákkal a magyar regényirodalom klasszikus helyszíne.
BSZ - A regény a kortárs magyar irodalom legnagyobb nemzetközi sikere, eddig harminc nyelvre fordították le.
Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény.
"A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye" - Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat.
Diavolina, a cselédből lett orvos évtizedekig szolgálta Gorkijt, feleségeit, szeretőit és az akkor már világhírű íróhoz csapódó vendégek hadát, majd ő lett Alekszej ápolója és utolsó szerelme. Spiró György új regényében ennek az okos és éleslátó asszonynak a bőrébe bújva festi meg az orosz és szovjet világot, e világok párhuzamait: a forradalmakat, intrikákat és főleg rengeteg halált.
Az Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán.