New Adult

"Szikra úgy érezte, hogy ez még egy jó nap is lehet. Ez mondjuk nem tűnt annyira biztosnak abban a helyzetben, amiben jelenleg volt, de ő mindig bízott a megérzéseiben. Úgy gondolta, emiatt is van még mindig életben. Itt és most pedig csak ez számított. No meg persze a gyorsaság."

barátság - fantasy - férfi főszereplő - kortárs - magyar nyelvű - magyar szerző - misztikus - new adult - regény

Hol vagyok? Mi történt velem? Ki vagyok? Nem tudom mozgatni a lábam. A kezemet se. Nem tudok megszólalni. Semmim sem mozdul. Mégis. A szememet sikerült kinyitnom. Lássuk csak! Elég sötét van, talán éjszaka lehet. A fejem mellett valami gép csipog, és azt hiszem, egy cső van a számban. Kórházban lennék? Mi a franc történhetett velem? Miért nincs itt valaki, hogy megmondja, mi történik?

2. kiadás!

Egy baleset, ami mindent megváltoztat. Kóma. Polgárpukkasztó múlt. Te vajon elítéled, vagy megítéled Brooke eddigi életét? Drukkolsz neki, vagy szánod őt? Olvasd el L.J. Wesley könyvét, melyben egy új zsánerbe - a naplóregények világába - kalandozik veled.

"A közösségi média sosem vonzott igazán. Mindig is volt egy – mások szerint fals – negatív kép a fejemben azokról az emberekről, akik az online világot használják ismerkedésre. Úgy hittem, hogy csak azok kényszerülnek ezen felületekre, akik alkalmi partnert keresnek maguknak, vagy végső elkeseredésükben ebbe az utolsó, foszladozó szalmaszálba kapaszkodnak…"

internet - jelen időben írt - kortárs - magyar nyelvű - magyar szerző - női főszereplő - párkapcsolat - regény - romantikus - társadalom - társkeresés - újrakezdés

"Vannak, akik azt mondják, a halál nem válogat. Ez vagy a világ legnagyobb baromsága, vagy az én családom egy ritka szar szériába került. Tízéves voltam, amikor anyámat felkapta egy rakás ápoló, betették a járgányukba, és elhajtottak vele valami szanatórium-félébe. Legközelebb már csak a nyitott koporsóban láttam, mint valami kivénhedt Hófehérkét, akinek már nem jutott herceg, hogy életre csókolja. Huntington. Tudom, tudom. Jó nagy szopás."

Romantikus New Adult történet, 16 év feletti olvasóknak.

"Jó pár éve gondolkodtam azon, hogy megírom a történetemet, hogy az olvasók, akik hasonló helyzetben voltak, vagy vannak, erőt és inspirációt merítsenek belőle. Elkezdtem megírni, de többet sírtam, mint írtam. Akkor tudtam, hogy még mindig kell idő, hogy feldolgozzam az eseményeket, hiszen ahogy írtam, újra átéltem, pedig eltelt több, mint húsz év."

"- Második osztályba már másik iskolában fogsz járni - mondta Anya. - Elköltözünk.

A kislány nem értette, miért kell elköltözni a Nagypapa házából, amikor ott olyan jó.

Beleszületett a szegénységbe. Honnan is tudhatta volna, hogy nem az a világ legtermészetesebb dolga, hogy kilencedmagával lakjon egy szoba-konyhás családi házban? Neki ez volt a biztonság."

"- Elfogadta, hogy itt vagyunk. hogy más is itt van rajta kívül. Napok óta ezt érzem.

- Csodálatosan szép a tollazata.

- Mintha már mi is a környezetéhez tartoznánk.

- Fél éve ide járunk beszélgetni. Itt volt az ideje!

- Tudom, de emberek vagyunk és nem madarak. Nem tartozunk ide."

"A nap a szokottnál halványabban ragyogott a Kontinens egén. A mindig vidám táj most furcsán csendes és kihalt volt. Nem szálltak madarak az égen, nem kószáltak állatok a földeken. Már majdnem azt lehetett hinni, hogy a terület teljesen kihalt."

"A kora tavaszi levegőben a férfi orrába csapó szag félelemről árulkodott. Egyértelmű volt a mindent átható, levegőért, életért rikoltó érzés, a halálfélelem. Az, ami ha távol is van, mégis olyan, mintha egyszerre lenne mindenhol; egyszerre lenne levegő és víz, föld és szikla, anyatej és vér..."

Mit tehet a legjobb barát, ha a másik szerelmi bánata tönkreteszi az életét? Levadássza a legjobb pasipéldányokat.

barátság chick lit énelbeszélő humoros ifjúsági kisregény kortárs LMBTQ magyar nyelvű magyar szerző New York női főszereplő romantikus

"Száraz levelek ropogtak a talpam alatt, amikor elhagytam a tisztást. Még tombolt benne a vadászat okozta felfokozott izgalom. Dobogó szívem egy ritmusra járt gyors lélegzetemmel. Késő délután volt, így kénytelen-kelletlen megelégedtem a két kövér nyúllal, amit eddig ejtettem, mert tudtam, apám nemsokára hazaér."