Holnap Kiadó

A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki először.

Rejtő Jenő (1905-1943) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott regényparódiáival aratta. A pesti művészélet ismert alakjaként barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához és Latabár Kálmánhoz is.

Alapműveltségünk egyik első, meghatározó versválogatását Kass János szuggesztív illusztrációival nem csupán esztétikai okokból érdemes a gyerekek kezébe adni, hanem azért is, mert számos költemény az iskolai tananyag része.

Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez.

Mura Budberg kém, kalandor, csábító, az orosz arisztokrácia tagja 1892-ben született Ukrajnában.

Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt - 1859 februárja és 1860 márciusa között - alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak.

A Babits Kritikai Kiadás megjelentetése, valamint a Babits-évforduló visszahozták a konti-nuus magyar irodalom eleven áramába a költő korábban kissé háttérbe szorult, gazdag élet-művét.

Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát.

Tersánszky J. Jenő, a XX. századi magyar regény egyik mestere, Kakuk Marci figurájának megalkotója szívesen mondta el az emberi társadalomról kialakított kritikus képét úgynevezett állattörténetek lapjain. E kötet az ezerkilencszázharmincas években íródott két művét tartalmazza.

A királynők életét általában romantikus tündérmeseként képzeljük magunk elé. Az őket övező pompa és a népüktől kapott szeretet azonban nem elég ahhoz, hogy feledtesse velük életük viszontagságait. Nem adhatták át magukat a szerelemnek, hiszen házasságuk államügy volt, és személyes tragédiáikon kívül egy birodalom terhe is nyomta vállukat.

A Gyémántmesék harmincegy története 1905-ben jelent meg először egy kötetben.

Egy XIII. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margitnak regényes élettörténetére.

Kacor Dani csínyei és Makk Marci kalandjai című mesék Pásztohy Panka rajzaival.

Tersánszky J. Jenő 1933-ban írt így "az édeni csirkefogóról", páratlan nyelvi televényű (1913 és 1940 közt formálódó) regényfolyamának hőséről - akinek a neve: Kakuk Marci.

Válogatásunkban Fazekas verseit, epikus és prózai műveit közöljük, közöttük rendkívül szellemes, álnéven jegyzett leveleit, amelyekben Csokonaival folytatott esztétikai vitája bontakozik ki. E vita ösztönözhette mára legismertebb műve, a Lúdas Matyi megírására, "mely - Szabó Zoltán szerint - mindmáig egyedülálló tökéllyel kelti fel bennünk a maradéktalan, tiszta és igazságos kárörömöt."

Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát.