K.U.K. Kiadó
Az ajánlás – I. M. Ö. I. – nem megfejthetetlen rejtély. Egyik „mesterem” emlékének szól. Akitől tanultam, de akit nem lehet utolérni egy-kétpercesekben.” (K. J.)
"Az első kapavágásra nyár elején került sor. Ez a lábamba ment. Leültem egy bak?hátra, kimostam a sebet, elállítottam a vérzést. Erre ingem, gatyám ráment, mert előbb az ingemből csináltam tépést, majd az alsó-nadrágomból. Nem tudtam lábra állni.
Minden harmadik kedden találkoznak egy diszkrét panzióban. Egy negyven körüli férjes asszony, és egy ugyancsak házas férfi.
1971-ben születtem Budapesten. Mióta írni tudok, verselek, legtöbbször rímes formában.
Hogy mi az a Fabula pláza? Tabula rasa, történetek tiszta lapra írva. Tisztára, jó alaposan begroteszkítve a fehér felületet. Ha úgy tetszik, kitalált mesék, társadalomkritikák, mulatságos vagy éppen keserédes, olykor olvasó képébe belepancsoló novellák. Egy elképzelt világ, egyedi szereplőkkel.
A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya.
"Ez a történet nem kódolt üzenet az utókornak, s nem is tanmese. Életből merítve. Egy kicsit talán benne vagyunk mindannyian. Jó lenne hinni, hogy aki olvassa, szusszanásnyi időre ki tud szakadni a hétköznapok szorításából." A szerző
Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait, könyveit nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a "legvidámabb barakk" hangulatát javította.
Egy cinikus és elsötétedett humorú huszonéves fiú keresi múltjának hiányzó kirakódarabkáit egy bizarr világot képviselő főiskolán, a mozgássérültek kalimpáló, vagy épp lebénult végtagjainak rengetegében.
Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz. Vagy mégis? Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni - a főhős nem engedte. Se így, se úgy...
Motti Zuhé eddig úgy élte életét, ahogyan ortodox anyja és a vallás törvényei azt megkövetelték. De most, amikor Mame meg akarja házasítani, és e célból ijesztőbbnél ijesztőbb nőket vonultat fel előtte, Motti a sarkára áll, és a saját kezébe veszi a sorsát. És miután beleszeret egy nem zsidó lányba - egy sikszébe -, már nincs megállás: leborotválja a szakállát, és megpróbálja a saját útját járni.
Ám mivel ez modern mese, a hős nem nyeri el az okos széplány kezét, mert azt is lefoglalják saját harcai.
Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.
Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány. Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták). Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt. Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett.
A világhírű magyar német amerikai filmszínész és kabarészerző legemlékezetesebb bohózata a Salamon Bélának írt Vonósnégyes.
Szórakoztató önéletírása 50 éve jelent meg Londonban.
Furcsa módon könyve magyar nyelven most először olvasható.
Hol megszívlelendő, hol humoros, hol érdekes gondolatok díszes gyűjteménye ez a kötet, nagy gondolkodók, írók, közszereplők elmés mondásai egy egész esztendőre. A gyönyörű kötet igazi ajándék. A Bölcsek... sorozat első kötetének változatlan, új kiadása.