K.U.K. Kiadó
Kedves Olvasó, aki majd kezedben tartod ezt a könyvet! Gondolnád-e, hogy van egy közös vágy, amely ott van benned, ott a borítón látható, piros kabátos nőben, de a melletted álló férfiban és nőben is? És hinnéd, hogy ezért a valamiért képes lennél bármit megtenni?
Természetesen lényegesen többet éltem át a világ körüli utam négy éve alatt, mint amennyi elfért a könyv két borítólapja között. De azt szeretném, hogy az olvasó is részese legyen a legizgalmasabb, legcsodálatosabb, legviccesebb és legkülönösebb pillanatoknak. Ki tudja, ezzel talán kedvet csinálok másoknak, hogy több mindent átéljenek!
Királyhegyi Pál sok füzetes regényt írt. Elsősorban amerikai élményei adták a témát: a húszas-harmincas évek gengsztervilága, és persze Hollywood, a filmipar városa. A kis nagy ember kalandos történeteket mesél - olykor péhowardi humorral, szórakoztatóan, élvezetesen.
Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait, könyveit nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a "legvidámabb barakk" hangulatát javította.
A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya.
Egy nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család de genere Gyana fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak.
A Radnayak első regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét pedig most tarthatja majd kezében az olvasó.
"Az első kapavágásra nyár elején került sor. Ez a lábamba ment. Leültem egy bak?hátra, kimostam a sebet, elállítottam a vérzést. Erre ingem, gatyám ráment, mert előbb az ingemből csináltam tépést, majd az alsó-nadrágomból. Nem tudtam lábra állni.
Kibédi Varga Sándor tanár, újságíró. Részt vett a cigányellenes diszkriminációt feltáró Ácsi! című riportkötet készítésében.
Megtörténhetett-e valaha is, hogy forradalom révén költők ragadták magukhoz a hatalmat? Igen, volt a történelemnek egy rövid pillanata, amikor ez lehetségesnek tűnt...
Egy ilyen eseményről, a müncheni tanácsköztársaságról mesél Volker Weidermann olyan magával ragadóan, hogy az olvasó szinte szemtanúja a viharos, komikus és tragikus eseményeknek, amelyek száz esztendeje, 1918 novembere és 1919 áprilisa között Münchent, Bajorországot és egész Németországot megrázták.
Mit tennél, ha egy olyan világba születnél, ahol minden ember egyformán látja a saját és mások halálának időpontját? Ha létezésed minden egyes pillanatát beárnyékolná annak a napnak a dátuma, amikor számodra minden véget ér? - teszi fel a kérdést Kymin, aki az életén átvezetve cáfolja meg az olvasó nyilvánvalónak tűnő válaszait.
Nyilvánvaló, hogy egy új generáció felteszi a múltban mellőzött kérdéseket. Ez a könyv – Hilberg azonos című, háromkötetes tanulmányának kifejezetten fiatalok számára készült átdolgozása –, e kérdések megválaszolására vállalkozik. Az európai zsidók elpusztításának rövid leírása a történet lényegére helyezi a hangsúlyt.
Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány. Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták). Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt. Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett.
1971-ben születtem Budapesten. Mióta írni tudok, verselek, legtöbbször rímes formában.
A kötet a Liberális Körben elhangzott fontos közéleti beszélgetések szerkesztett változata.