Könyv

"A Bronz-szirtek mögött lassan előbukkant a nap, és aranyló fénnyel árasztotta el a Nyugati Királyság partjait. Az ifjú kapitány megállt a hajója, a Viharmadár orrában, távcsövével az egyre közeledő szárazföldet kémlelte, miközben gondolatai valahol egészen máshol jártak."

„Fekete Anikó újabb interjúkötetével abban segíti az olvasót, hogy lavírozni tudjon a magyarországi diákszínjátszás ingoványos talaján. Egy-egy inda segítségével újabb és újabb évtizedbe lendít bennünket, hogy aztán azt minél jobban megismerve folytathassuk utunkat. Hiánypótló rátekintést kapunk 1952-től napjainkig olyan szakemberektől, akik lehet, hogy épp egymást támasztva, vagy épp egymást tanítva építettek fel fontos műhelyeket, iskolákat, szervezeteket. (...)”
Balla Richie, színész-drámatanár, rendező, a RÉV Színház társulatának vezetője

"Azt mondják, választhatunk: mi döntünk arról, milyen emberek leszünk. Hazugság. A legnagyobb hazugság. Néha meg kell tennünk azt is, amitől felfordul a gyomrunk, ami ellen mindig teljes szívvel lázadunk. Be kell hódolnunk olyanoknak, akiket gyűlölünk, akikre sosem szerettünk volna hasonlítani."

" I.e. 1623. Kréta szigete, Knosszosz városa

– Azért elég perverz alak ez a Poszeidón, nem? Szegény Pasziphaét arra ösztönözni, hogy egy bikával egyesüljön, csak mert a férje nem akarta azt feláldozni Poszeidónnak...

Uniquua – vagy ahogy nővérei hívták, Una – nem épp nőhöz méltóan horkant fel Lunandra szavaira. A mellette lépkedő fehér hajú nő igencsak finoman fogalmazott, amikor a tengerek és minden vizek istenéről nyilatkozott. Az ő véleménye az illető férfiúról ennél sokkal markánsabb volt."

UTOLSÓ DARABOK!!!

Leda D'Rasi - Dugonics András Irodalmi Díj 2020 - Fantasy regény kategória - I. helyezett és ETELKA díj

"2015. szeptember 23., Párizs

– A rohadt életbe ezzel az egésszel!

Fairy egyfolytában szitkozódott, amíg az utolsó fázison dolgozott. Az apró időzítőt óvatosan a helyére pattintotta a detonátorban. Amikor végzett, az elkészült szerkezetet becsúsztatta az előre kialakított mélyedésbe. Ez volt a nyolcadik és egyben utolsó töltet, amit elhelyezett. Tiszta szerencse, hogy egyes kövek úgy mozogtak a falban, akár a szuvas fogak. Erőfeszítés nélkül ki tudta emelni őket, és már kész is volt a megfelelő rejtekhely a kis ketyeréinek."

UTOLSÓ DARABOK!!!!

Leda D'Rasi - Dugonics András Irodalmi Díj 2020 - Fantasy regény kategória - I. helyezett és ETELKA díj

"A lány elkeseredetten engedte el a táskáját. A ruhákkal és egyéb kincsekkel megpakolt bőrönd hangos csattanással landolt a szépen fényezett padlón. Az ablakhoz sétált és szomorúan figyelte a Lombard Street szokatlanul gyér délutáni forgalmát. Az autók óvatosan vették be mind a nyolc hajtűkanyart, mely az utca és egyben a város turistalátványossága is volt."

"Nyugdíjasok komótosan majszolják az ebédet, miközben rejtvényt fejtenek, ezután leülnek a tévé elé, kezdődik a délutáni sorozat - hasonlóan telik minden hétköznapjuk; hétvégenként az unokák látogatása töri meg ezt az egyhangúságot."

"Lágy szellő simogatta Katsumi arcát a meleg tavaszi délutánon. A cseresznyefa virágának szirmai akár a hó, úgy hullottak lába elé a zöldellő kertben. A palotához tartozó udvaron a színes krizantémok is az új évszak beköszöntét jelezték."

"Jó pár éve gondolkodtam azon, hogy megírom a történetemet, hogy az olvasók, akik hasonló helyzetben voltak, vagy vannak, erőt és inspirációt merítsenek belőle. Elkezdtem megírni, de többet sírtam, mint írtam. Akkor tudtam, hogy még mindig kell idő, hogy feldolgozzam az eseményeket, hiszen ahogy írtam, újra átéltem, pedig eltelt több, mint húsz év."

"Képzeld csak el a következőt!

- Gyere, álmaid bizonyítványa tálalva! - kiáltom Neked.

Te meg odaülsz jókedvűen és kíváncsian az asztalhoz, aztán büszkén nézegeted tanulásod jól megérdemelt gyümölcsét."

"Máramarossziget városa, a történelmi Máramaros vármegye székhelye nagyban köszönhette fellendülését a Tisza két oldalán elhelyezkedő sóbányáinak. Többek között ezeknek a sóbányáknak voltak hivatottak a szállítási feladatait biztosítani a 19. század második felétől kezdődően kiépülő vasútvonalak."

ismeretközlő irodalom -kisvasút - magyar nyelvű - magyar szerző - vasút - vasúttörténet

"Mi is a szeretet, ha nem az élet? Néha könnyek, néha fények! Néha szivárvány, néha sötétség, néha bánat, néha reménység. Nélküle az élet, mint kifakult színek, szomorú arcok, hideg szívek. Van, aki színleli, van, aki élvezi, van, aki keresi, van, aki nem leli!"

"Minden, ami egyszer elkezdődött, valahol véget ér. Mint az élet. Valaki megszületik, valaki meghal. Ez az élet rendje. Nem létezik örökélet. Ebben hiszek. Igaz, sok vallás kereste ezekre a megoldást, de mind belebukott. Sok válasz született, de a bebizonyítások elmaradtak... Vagyis így hittem."

"Ismét egy hideg reggel. Fáj a fejem, szinte szétrobban, és azt sem tudom, hol vagyok. Körbenézek, és az első felocsúdás után ráismerek. Te szent ég! hiszen ez egy koszos sikátor! Hogy kerültem ide? Attól tartok, túl sok volt tegnap este az ital. Szokás szerint. Minden reggel elhatároztam, hogy leállok vele, de minden újabb reggel ugyanígy kezdődik."

"Te érted a saját tested nyelvét és üzeneteit? Olyan állapotban vagy - vagy tartod magad -, amelyre mindig is vágytál? Szeretnék egy titkot most megosztani veled. Sokan gondolják azt, hogy bárkinek alapból jár a tökéletes test. De ez nem így van! Az egészséges, erős - s ennek következményeként esztétikus - testért igenis meg kell dolgozni!"