Mexerelem (triplán eszetlen szerelem)

Elszabadulnak az indulatok és a kórokozók, később az ügyvédek és a károkozók a floridai Clearwaterben, amikor egy dühös vízvezetékszerelőnőt terápiás céllal megcsókol egy meditációs tréner, miután a nő összetörte a férfi kocsiját. A víz és a szándék lehet tiszta, de a fantázia biztosan nem az…

Na, a Mexerelem (triplán eszetlen szerelem) se egy szokványos tündérmese, mert a csók nem a finálé, hanem a nyitány. Ráadásul ennek a könyvnek a közepén van a vége. A végén pedig, ami nem a közepén van, jön egy híres ember is, és felsejlik a kérdés, hogy „hány happy end fér el egy szerkesztői íven?”

Rossz tanács: mossuk agyunkat rendszeresen szappanoperával!

Jó tanács: lapozzuk fel ezt a könyvet!

Ami biztos kiderül: 175 oldalnyi marhaság elfér 350 oldalon is! Aki olvasta a szerző Erelem (eszetlen szerelem) és Erelemkettő (duplán eszetlen szerelem) című abszurd romantikus paródiába oltott narrációs szatíráit, és tetszettek neki, az a harmadik részben sem fog csalódni.

Ha nem tetszettek neki, akkor sem. Az író énjei itt is osztják egymásnak a bölcs hülyeséget, és ismét több mondandó van a sztoriban, mint ami a felszínen hullámzik. Bár új szereplőket ölhetünk a kedvünkre, ölelhetünk a keblünkre, valami, sőt valaki mégis összeköti őket az előző két könyvvel, és ez még nem minden! Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a könyv megírása során egyetlen kabrió, baseball-ütő, spoilerező író vagy Bear Grylls sem sérült meg.

„Robin O’Wrightly, te nem vagy százas!” — L.J. Wesley, író