Dokumentalista

"..Lementem a sínekre, Bisztrán kézjellel mutatta, mehetek beljebb. A bal sínen, az alagútban feküdt a valószínűsíthetően középkorú férfi. Először a mentőszolgálat orvosa ment be, kifelé jövet fejrázással tudatta: meghalt. Aztán a Doktor Szolgálat orvosa..."

Egy szubjektív képes riportkönyv az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Légi mentők ajánlásával!

Klenk-Sípos Rita együtt éjszakázott, repült, vagy épp rohamkocsin vonult esetekhez a mentőkkel. A dokumentarista fotós az életmentők munkáját akarta megismerni és mindenki másnak bemutatni a képein keresztül. 

,,Rita állj!" Megálltam, a vér is megfagyott az ereimben ettől a határozott ,,állj!"-tól, pedig addigra már a remegésem is szerencsésen alábbhagyott. De aztán kifújtam a levegőt, tán el is mosolyodtam, gondolva, hogy megint ugratnak, és ezt most már nem veszem be, tényleg...

A könyv egy lebilincselő beszámoló terrorról, árulásról, politikai intrikáról és hihetetlen döntésekről. Fellebbenti a fátylat saját titkos szerepéről, a Sin Béttel való kapcsolatáról is, meg arról, hogy miben látja a Közel-Kelet békéjének egyetlen esélyét. Olvashatunk életének előre nem látható fordulatairól... és ráadásként A Fordulat történetét is megismerhetjük...

Nyilvánvaló, hogy egy új generáció felteszi a múltban mellőzött kérdéseket. Ez a könyv – Hilberg azonos című, háromkötetes tanulmányának kifejezetten fiatalok számára készült átdolgozása –, e kérdések megválaszolására vállalkozik. Az európai zsidók elpusztításának rövid leírása a történet lényegére helyezi a hangsúlyt.

A Máramarosszigeti Keskeny Nyomközű Sóvasút és A Hosszúmezei Erdei Vasút története.

GIDEON GREIF 1951-ben született izraeli történészprofesszor, fő területe az auschwitzi megsemmisítőtábor és az ott működő Sonderkommando. Holokauszttal foglalkozó nemzetközi intézmény kutatója és vezetője, több mint harminc éve dolgozik a jeruzsálemi Yad Vashem emlékhelyen, számos ország egyetemének vendégelőadója. Fő műve, a Könnyek nélkül sírtunk először németül jelent meg 1995-ben, majd még hat nyelven. Legújabb, 2015-ben megjelent, Itamar Levinnel együtt írt munkájában (Aufstand in Auschwitz) az 1944. októberi Sonderkommando-felkelés történetét tárta fel.

„A magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata: erőszakmonopóliumát, pénzügyi és igazságszolgáltatási apparátusát is azért őrzi meg más államoktól és regionális integrációktól különállóan, hogy az adott népcsoport saját történelmét saját kultúrájában teremthesse meg."

Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, "Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt.

1989-ben, a rendszerváltás évében két szegedi asszony mesélte el emlékeit. Azt, hogy 1945 januárjában hogyan hurcolták el a Szovjetunióba, "kicsiny munkára”: oroszul malenkij robotra, mondván, hat hétre kell csak menniük a Bánátba, hogy a háború miatt „lábon maradt” kukoricát letörjék.