Sci-fi
BSZ - Lorieni Krónikák 1. rész - Régóta tudjuk, hogy az idegenek köztünk járnak, és különböző típusú találkákat szerveznek a földlakókkal. Olyan regénnyel is találkoztunk már, amelyben ezek az idegenek megtévesztésig hasonlítanak az emberekhez, és csak bizonyos szélsőséges helyzetekben derül ki másságuk. Azzal az ötlettel sem ez a regény játszik el először, hogy a földönkívüliek nem feltétlenül egyfélék, ugyanúgy lehetnek köztük barátságosak, mint ellenségesek. A Negyedik egyediségét ezeknek az elemeknek az ideális kombinációja adja.
Két író két története ugyanazon univerzumban, melyek különböző helyekről indulnak, de egyre inkább összefonódnak.
Vernor Vinge a technológiai szingularitás mai elméletének egyik megalkotója, de elsősorban kitűnő író. Hugo-díjas regénye a megjelenése óta eltelt három év során az SF instant klasszikusává vált, ami nem is csoda, hiszen a ma legégetőbb kérdéseire keresi a megoldást, alig fél lábbal a jövőben.
BSZ - Mit tennél, ha egy olyan világba születnél, ahol minden ember egyformán látja a saját és mások halálának időpontját? Ha létezésed minden egyes pillanatát beárnyékolná annak a napnak a dátuma, amikor számodra minden véget ér? - teszi fel a kérdést Kymin, aki az életén átvezetve cáfolja meg az olvasó nyilvánvalónak tűnő válaszait.
A gerillák körében régóta legendák terjednek az Ingerületátvivő gépről, arról a titokzatos, még az Ítélet Napja előtt készített szuperszerkezetről, amely képes bináris jelekké alakítani az emberi elme neuronmozgásait. A tudósok egyetértenek abban, hogy egy ilyen gép képtelenség, ezt a nézetet képviseli a fiatal programozónő, Sarah Lane is. Azonban a kisgyermekkori emlék a gépről ötletet ad, hogy kidolgozzon egy új operációs rendszert.
A Horus Heresy-sorozat 10. része. - A 31. évezredet írjuk, az emberiség meghódította a galaxist.
Ezerévnyi történelmet ölel fel Az oligarcha vérvonala kötetben olvasható két kisregény és hat novella: szabadságharcosok, kalandorok, magánnyomozók és bérgyilkosok küzdenek az igazságért vagy csak a túlélésükért.