Szórakoztató irodalom
E-könyv - Jassó Judit sajátos világának hősei fokozatosan vesztik el hamvasságukat, és egyre több lesz bennük a műanyag, egymás gyerekét nevelik a legóvárosokban, amelyek mellett nem jut hely a halottaiknak. A Kaszt szereplői számára a kívánatost nem a siker, csupán a normalitás testesíti meg. A minden kommunikációban meghorzsolódó odúlakók átvergődnek, végigkallódnak az életen, és amíg elég tiszták ahhoz, hogy bemocskolódjanak, viaskodnak nemcsak hozzájuk méltatlan környezetükkel, hanem elsősorban saját magukkal.
E-könyv - A 2005-ben nyomtatásban megjelent kötet: életrajzi elbeszélés az 1970-80-as évekből. A szerző a nevelőotthoni élet megpróbáltatásait mutatja be saját érzésvilágán és tapasztalásán keresztül, egészen a felnőtté válásig.
" I.e. 1623. Kréta szigete, Knosszosz városa
– Azért elég perverz alak ez a Poszeidón, nem? Szegény Pasziphaét arra ösztönözni, hogy egy bikával egyesüljön, csak mert a férje nem akarta azt feláldozni Poszeidónnak...
Uniquua – vagy ahogy nővérei hívták, Una – nem épp nőhöz méltóan horkant fel Lunandra szavaira. A mellette lépkedő fehér hajú nő igencsak finoman fogalmazott, amikor a tengerek és minden vizek istenéről nyilatkozott. Az ő véleménye az illető férfiúról ennél sokkal markánsabb volt."
UTOLSÓ DARABOK!!!
Leda D'Rasi - Dugonics András Irodalmi Díj 2020 - Fantasy regény kategória - I. helyezett és ETELKA díj
(6)
"2015. szeptember 23., Párizs
– A rohadt életbe ezzel az egésszel!
Fairy egyfolytában szitkozódott, amíg az utolsó fázison dolgozott. Az apró időzítőt óvatosan a helyére pattintotta a detonátorban. Amikor végzett, az elkészült szerkezetet becsúsztatta az előre kialakított mélyedésbe. Ez volt a nyolcadik és egyben utolsó töltet, amit elhelyezett. Tiszta szerencse, hogy egyes kövek úgy mozogtak a falban, akár a szuvas fogak. Erőfeszítés nélkül ki tudta emelni őket, és már kész is volt a megfelelő rejtekhely a kis ketyeréinek."
UTOLSÓ DARABOK!!!!
Leda D'Rasi - Dugonics András Irodalmi Díj 2020 - Fantasy regény kategória - I. helyezett és ETELKA díj
(8)
"A lány elkeseredetten engedte el a táskáját. A ruhákkal és egyéb kincsekkel megpakolt bőrönd hangos csattanással landolt a szépen fényezett padlón. Az ablakhoz sétált és szomorúan figyelte a Lombard Street szokatlanul gyér délutáni forgalmát. Az autók óvatosan vették be mind a nyolc hajtűkanyart, mely az utca és egyben a város turistalátványossága is volt."
"Nyugdíjasok komótosan majszolják az ebédet, miközben rejtvényt fejtenek, ezután leülnek a tévé elé, kezdődik a délutáni sorozat - hasonlóan telik minden hétköznapjuk; hétvégenként az unokák látogatása töri meg ezt az egyhangúságot."
"Lágy szellő simogatta Katsumi arcát a meleg tavaszi délutánon. A cseresznyefa virágának szirmai akár a hó, úgy hullottak lába elé a zöldellő kertben. A palotához tartozó udvaron a színes krizantémok is az új évszak beköszöntét jelezték."
"Jó pár éve gondolkodtam azon, hogy megírom a történetemet, hogy az olvasók, akik hasonló helyzetben voltak, vagy vannak, erőt és inspirációt merítsenek belőle. Elkezdtem megírni, de többet sírtam, mint írtam. Akkor tudtam, hogy még mindig kell idő, hogy feldolgozzam az eseményeket, hiszen ahogy írtam, újra átéltem, pedig eltelt több, mint húsz év."
"Minden, ami egyszer elkezdődött, valahol véget ér. Mint az élet. Valaki megszületik, valaki meghal. Ez az élet rendje. Nem létezik örökélet. Ebben hiszek. Igaz, sok vallás kereste ezekre a megoldást, de mind belebukott. Sok válasz született, de a bebizonyítások elmaradtak... Vagyis így hittem."
"Ismét egy hideg reggel. Fáj a fejem, szinte szétrobban, és azt sem tudom, hol vagyok. Körbenézek, és az első felocsúdás után ráismerek. Te szent ég! hiszen ez egy koszos sikátor! Hogy kerültem ide? Attól tartok, túl sok volt tegnap este az ital. Szokás szerint. Minden reggel elhatároztam, hogy leállok vele, de minden újabb reggel ugyanígy kezdődik."
(1)
"Azt hiszem, ma van életem legcsodálatosabb napja. Alig aludtam az éjjel, hetek óta csak a mai napra tudok gondolni. A hosszú előkészületek kellően kimerítettek, de ma mégsem jutott szembe, hogy leírhatatlanul fáradtnak érzem magam. Becsukom magam mögött az ajtót, és a velem szemben álló, barna hajú nőre mosolygok."
(1)
"Hollywood "glamourja", a világ legjobb tíz szimfonikus zenekara közé sorolt Los Angeles-i Filharmonikusok hangversenyei, a Plácido Domingo igazgatta Los Angeles-i Opera nemzetközi hírű énekeseit vendégül látó dalszínház sikerei mellett az Angyalok városának színházi élete már-már figyelmen kívül hagyható."
"- Második osztályba már másik iskolában fogsz járni - mondta Anya. - Elköltözünk.
A kislány nem értette, miért kell elköltözni a Nagypapa házából, amikor ott olyan jó.
Beleszületett a szegénységbe. Honnan is tudhatta volna, hogy nem az a világ legtermészetesebb dolga, hogy kilencedmagával lakjon egy szoba-konyhás családi házban? Neki ez volt a biztonság."
"Ma már történelem, mégis nagyon kevesen tudják (tudhatják), mi volt az oka, hogy a második világháború befejeződése előtt hat hónappal megkezdték a Magyarországon élő német nemzetiségű, 17-35 év közötti nők és a 16-45 év közötti munkaképes férfiak internálását a Szovjetunió különböző területeire.'
"- Elfogadta, hogy itt vagyunk. hogy más is itt van rajta kívül. Napok óta ezt érzem.
- Csodálatosan szép a tollazata.
- Mintha már mi is a környezetéhez tartoznánk.
- Fél éve ide járunk beszélgetni. Itt volt az ideje!
- Tudom, de emberek vagyunk és nem madarak. Nem tartozunk ide."