Keresés

"Mi is a szeretet, ha nem az élet? Néha könnyek, néha fények! Néha szivárvány, néha sötétség, néha bánat, néha reménység. Nélküle az élet, mint kifakult színek, szomorú arcok, hideg szívek. Van, aki színleli, van, aki élvezi, van, aki keresi, van, aki nem leli!"

"Minden, ami egyszer elkezdődött, valahol véget ér. Mint az élet. Valaki megszületik, valaki meghal. Ez az élet rendje. Nem létezik örökélet. Ebben hiszek. Igaz, sok vallás kereste ezekre a megoldást, de mind belebukott. Sok válasz született, de a bebizonyítások elmaradtak... Vagyis így hittem."

"Ismét egy hideg reggel. Fáj a fejem, szinte szétrobban, és azt sem tudom, hol vagyok. Körbenézek, és az első felocsúdás után ráismerek. Te szent ég! hiszen ez egy koszos sikátor! Hogy kerültem ide? Attól tartok, túl sok volt tegnap este az ital. Szokás szerint. Minden reggel elhatároztam, hogy leállok vele, de minden újabb reggel ugyanígy kezdődik."

"Te érted a saját tested nyelvét és üzeneteit? Olyan állapotban vagy - vagy tartod magad -, amelyre mindig is vágytál? Szeretnék egy titkot most megosztani veled. Sokan gondolják azt, hogy bárkinek alapból jár a tökéletes test. De ez nem így van! Az egészséges, erős - s ennek következményeként esztétikus - testért igenis meg kell dolgozni!"

"Azt hiszem, ma van életem legcsodálatosabb napja. Alig aludtam az éjjel, hetek óta csak a mai napra tudok gondolni. A  hosszú előkészületek kellően kimerítettek, de ma mégsem jutott szembe, hogy leírhatatlanul fáradtnak érzem magam. Becsukom magam mögött az ajtót, és a velem szemben álló, barna hajú nőre mosolygok."

"Hollywood "glamourja", a világ legjobb tíz szimfonikus zenekara közé sorolt Los Angeles-i Filharmonikusok hangversenyei, a Plácido Domingo igazgatta Los Angeles-i Opera nemzetközi hírű énekeseit vendégül látó dalszínház sikerei mellett az Angyalok városának színházi élete már-már figyelmen kívül hagyható."

"- Második osztályba már másik iskolában fogsz járni - mondta Anya. - Elköltözünk.

A kislány nem értette, miért kell elköltözni a Nagypapa házából, amikor ott olyan jó.

Beleszületett a szegénységbe. Honnan is tudhatta volna, hogy nem az a világ legtermészetesebb dolga, hogy kilencedmagával lakjon egy szoba-konyhás családi házban? Neki ez volt a biztonság."

"A hajnal hűvös, dermesztő.

Itt az idő: Ébresztő!

Kukurikú! Itt a reggel!

Én vagyok az élő vekker!"

"Hosszú száraz útjaimon,

Terhet viszek púpjaimon.

Fárasztó karavánút végén

A nagy sivatag közepén,

Most pihentem, ittam is,

És látom, ott egy piramis."

"Néhány esztendővel ezelőtt, Gemencen megjelent néhány farkas. A vadászok nem örültek, mert féltették a vadállományt. A farkasok kilövési engedélyéért a természetvédelmi hatósághoz fordultak. Nem kapták meg. A farkasok még egy rövid ideig a környéken tartózkodtak, majd egyik napról a másikra eltűntek..."

"A fáradó őszi napfényben tűnődve ballagott. Kellemes csend és nyugalom...szinte úszva ment, a járda felett öt centivel. Csak ment, s egyszer csak megjelent előtte a Colosseum, aztán már úgy érezte, a Forum Romanumon lépdel, majd lába a Colosseum melletti kis pizzéria irányába viszi, ahol minden nap ebédeltek, mert viszonylag olcsó volt, és szép a panoráma."

"Nád közé bújok,

Ha fészket rakok.

Víz tetején úszok,

Ha éhes vagyok."

"Ma már történelem, mégis nagyon kevesen tudják (tudhatják), mi volt az oka, hogy a második világháború befejeződése előtt hat hónappal megkezdték a Magyarországon élő német nemzetiségű, 17-35 év közötti nők és a 16-45 év közötti munkaképes férfiak internálását a Szovjetunió különböző területeire.'

"Egy napsütötte, tavaszi délelőtt autó robogott a kis falu határában. Zöldre festett kertkapu előtt állt meg. A kocsiból két felnőtt és egy kislány, Nóra szállt ki. Nagyot szippantottak a friss levegőből."

"Több millió évvel ezelőtt, őslények

népesítették be a Földet. Némelyek

repkedtek akár a madarak. Mások

úsztak a tengerekben, mint a halak."