Vagabund

Olyan világban élünk, ahol nehéz kiigazodni. Temérdek információ vesz minket körül, történések, baráti, munkatársi gesztusok, felebaráti hátbatámadások. Ráadásul tegyük kezünket a szívünkre, néha azt is nehéz kibogozni, hogy valójában mi az, amit mi magunk szeretnénk.

A gondolataink és érzéseink megjelenési helye a testünk. Alapvető létezésünket a gondolataink, mint láthatatlan, de mégis észlelhető energianyalábok irányítják, csakúgy, mint a cselekedeteinket. 

Elgondolkodtatok már azon, hogy mit jeleznek számunkra a betegségek? 
Bármilyen nehéz is a szívünk mélyére nézni, valamiért jó nekünk az a betegség, amiben éppen vagyunk. Mi történne, ha hirtelen egészségesek lennénk, mi az, amit meg kellene tennünk, vagy épp ellenkezőleg, mi az, ami megszűnne hirtelen az életünkből? 

Most egy pillanatra csukjuk be a szemünket, és gondoljunk a legutolsó olyan stresszhelyzetre, amivel gondunk volt. Olyan érzéseket kell keresnünk, hogy nem vagyunk megfelelőek, félünk, valamit nem tudunk megtenni, aggódunk, kétkedünk, egy helyzetet keressünk, melyet nem voltunk képesek kontrollálni… Hamar rá is találunk, igaz? 

Minden lélek meghatározott céllal jön a Földre, és minden lélek elől valami furcsamód el van rejtve születése pillanatától az ok, amiért jött, ezért mindenki ezt keresi egész életében, folyamatosan kutatva. 

A paleolit étkezés egy egyszerű, és sokat vitatott felvetésen alapul. A paleolit időszakban élő ember még nem háziasította az állatokat, s a mezőgazdagsági termelés is ismeretlen volt számára. Gyűjtögetett, halászott, vadászott, étrendje főleg sovány húsokra, tojásra, magokra, gyümölcsökre és zöldségekre korlátozódott.